A családomnak a tél egyet jelent az Olaszországi Forni di Soprával. A mostani egyhetes kiruccanás is emlékezetes marad, jókat csúsztam anyuval, Száva megtanult síelni, jó padawannak bizonyult, a harmadik napon már a nagypályán kanyargott le velem a Zoncolanon. Sikerült összefutni Sandro barátommal, néztem a napfelkeltétől vörös hegycsúcsokat kora reggel. Chuck teljes deríliumban szagolgatta a szálloda kertjében az éjszaka lepakolt őzbogyókat és lakonikusan tűrte, hogy egyszerre 3-4 gyerek (és néhány esetben felnőtt) gyurmázzon rajta. Az időnk remek volt a pálya pedig (hétköznapokon) szinte teljesen üres. Lokális otthonunkban a Villa Verdében nagy csapat, remek ételek (Millió köszönet a Séfnek Terinek a finomságokért), internet és műholdas tévé is várt minket, bár ez utóbi főleg arra szolgált, hogy az arra affinitást érzők ne maradjanak le a Tahó Világ aznapi részéről. Brrr.
Az extremesportok.hu csapatának hála sikerült kipróbálnom a SledDogs cég hókorcsolya nevű kütyüjét. Gyakorlatilag a bigfoot következő evolúciós lépésének tekinthető, itt azonban a léc már nem is áll külön a cipőtöl, hanem egybe van építve a talpával. Első blikkre leginkább olyan, mintha egy láthatatlan léccel siklana a használó. Belülről nézve még érdekesebb, ugyanis ha megtaláljuk a súlyponti helyzetet meglepően könnyű vele siklani. Ez a helyzet pedig a sível ellentétben hátul van, gyakorlatilag mintha a sarkán csúszna az ember fia. Kicsit előredölve rögtön leakad a cipő orra, lehet szépeket zakózni, gurulni. Ennek a problémának a megoldására már készül az továbbfejlesztett változat. Maga a cipő meglepően kényelmes, a lábat jól tartja és kicsit sem nyom! Ez főleg nálam és a hasonlóan nagy és bütykös lábbal rendelkezőknek fontos dolog. Link a videó alatt.
http://extremesportok.hu/o.php?id=195
Egy napra átugrottunk a közeli Ravasclettoba. Jópár évvel ezelőtt törzshelyünk volt, már akkor nagyon szerettem a terepet, de azóta sokat fejlesztettek a pályarendszeren. Is. A kabinos lift mellett önkiszolgáló étterem nagyon finom kajákkal, az egyik liftnél álldogáló forraltboros hütte pedig transzparenssel bíztat a Facebook csoportjához való csatlakozásra. Új liftek, pályák és végre a kabinos lift alatt is le lehet csúszni a faluig, igaz anno 97 tájékán ezt már kiépített pálya nélkül sikerült abszolválnom. Száva is belejött a kanyargásba, a nagypályán már együtt tudtunk száguldozni, a kabin alatti pályán pedig anyuval csapattunk egyet, lezárva a hetet. Jó volt.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.